Miért nem verik a senkiháziak az asszonyt?

Hajnalban Lukács Fábián arra ébredt, hogy kakasa nagyon üvölt. Ki is ment, hogy kezet fogjon vele. Ha már úgyis ébren volt, gondolta felöltözik és apja helyett ellátja a reggeli háztáji munkát.

Miután elvégezte, lement a pincébe, hogy a jó munka után megigyon egy kupa bort. Elfelejtette, hogy anyja a hordókat lezárta, előle és apja elől. Dühbe gerjedten rontott be a házba, de ekkor szembe ment vele az apja: Gyere fiam a kocsmába, de csak csendesen meg ne hallja anyád!

Pánkó Miniszter érkezése, verdiktuma, távozása meg minden ami hozzá tartozik

Ennek a bejegyzésnek az olvasása előtt ajánljuk a következő szöveg olvasását, mivel összefüggnek: Pánkó Miniszter

Senkiháza lakói valahogy nem lepődtek meg mikor megjelent a híres és nagyra méltó Pánkó miniszter a hátúk mögött és Kötél Marci pedig sehol. Ugyebár az ő feladata volt, hogy szóljon mikor meglátja a ganés szekeret a miniszterrel. Marci állításai szerint elaludt a sok pánkótól, de mindenki tudja, hogy Kancsi Juli keze is benne volt az egészben. Hogy ezt honnan tudjuk? A miniszter érkezése után, Kaszás Ubult, a hízelgős diákot, felküldtek Marci után a toronyba, és ő meglátta Kancsi Julit ahogyan alszik Kötél Marci karjaiban. Persze, hogy egyből már a tanító bácsi is tudta, de a pletyka már úgy terjedt, hogy Heves Gergelyné is ott volt.

Pánkó miniszter jelenléte nagy zűrzavart keltett. A pap bor helyett kútvízzel kínálta meg a vendéget, a boros kancsó tartalma pedig a 

Pánkó Miniszter

Mindenki tudja milyen szigorú lehet egy Pánkó külügyminiszter. Fontos és magas funkció, hatalmas felelősség. Nem létezik olyan ember, akihez egyszer se jött volna vizitbe a Pánkó miniszter; és ha mégis létezik, hát az nem nevezhető felnőtté. Ugyebár ez fontosabb lépés mint az első önéletrajz megírás(értsd Kaszás Istvánt), vagy az első haranghúzás(ezen alkalommal értsd Kötél Marcit); most nem kell megsértődni, persze mindezek is fontosak, de inkább nélkülözhetők.

Ugyanez van Senkiháza lakóival is. Jönnek a falunapok és minden tisztességes városi tudja, hogy ilyenkor mit szoktak sütni a jóltáplált asszonyok. Pánkókat, igen kérem szépen, pánkókat. Minden ember csordul a nyála utánuk, alig várja, hogy érezhesse azt a forró és puha ambróziát.

Nagy eseménynek számítanak a falunapok Senkiháza életében és legfőképpen ilyenkor bolondulnak meg Senkiháza lakói is. Ma is kiáll Szolga Sári a falu közepébe, a kocsma mellé, ahol a tanácsgyűlést tartották és elkezd nagyban

Tuláj falunapok, pánkó! Hol a tojás?

Ímé hát, még nem kezdődtek meg a falunapok, de mint minden másra, erre is készülni kell. Nincs ez másképp itt Senkiházán sem.

Legelőször Mindentudó Tere nén’ hez kopogtatunk be, mert ő a falu szája, a „hírek”, pletykák közvetítője. Fülei rádióantennaként, míg szája hangszóróként funkcionál a falu viselt dolgait illetően. Mindig azt szokta mondogatni, ha ő egyszer megmurál, azt már nem éli túl.

Na de térjünk vissza a mi lovainkhoz.

Falunapok

Senki napokat szervez Senkiháza falutanácsa 2009. augusztus 1. és 3. között. Az ünnepségre a nagysikerű Gazsi Húros zenekart várják, akik senkiházi régi nótákat játszanak. Fellép a falu néptánccsoportja is a Hagyományőrző Topánka és Csizma együttes. A továbbiakban minden falulakót felkértek arra, hogy a Falu Céhjei standot állítsák össze, hogy az ide látogató turisták, ízelítőt kapjanak a falu mesterségeiből.

A polgármester és a helyi tanács mindenkit nagy szeretettel vár a falunapokra.

A továbbiakban a polgármester meghívó levelét olvashatjuk:

Böjtölés Senkiházán

Senkiházán is bevett szokás a böjtölés, mivel ez egy ájtatos falu, ami semmilyen írott, vagy íratlan parancsolatot nem akar megszegni. Az emberek nagyobbrészt vallásosak, legalábbis eljárnak a templomba, ha nem másért, hát azért, hogy szúnyodhassanak egy jót az ácsolt padok kényelmében.

Mint tudjuk a farsang után a kalendáriumban a nagyböjt, következik. Senkiházi tudósítónk alig heverte ki a Húshagyó keddi mulatozást, és a borkóstolgatást máris munkába kell, lendüljön, hogy lejegyezze a senkiháziak böjtölési szokásait. Mint az tudva van Senkiházán kicsitől nagyig mindenki, böjtöl, nincsen itt kivétel.

Először Hentes Jóskához vezetett az útja, Hamvazószerda reggelén. Beinvitálták egy kis reggelire,

Hol volt, hol nem volt Senkiházán Farsang

Elnézést kérünk a kedves Senkiháza böngészőtől, hogy ilyen késedelemmel tudósítunk a faluban megrendezett Farsangról. Gondolom mindenki sejti, hogy miért nem iparkodtak riportereink cikket írni, zárójelben csak ennyi(Hej be jót ittunk!- mit, mit biztos nem málna szörpöt, mert gyenge volt az idei málna termés, de annál bőségesebb a szőlő)
Tehát senki ne ereszkedjen tévhitbe, igen Senkiházán is februárban van a Farsang. Erre az emberek már az Új év első napján elkezdik az előkészületeket. A pap kihirdeti a templomban, minden atyafi aki Fársáng jelőlt az intézkedjen a jelmeze végett! Hentes Jóska is végigjárja a falut az nap, kiáll a Disznó- dombra és hangosan közzé teszi, hogy:
Miden ember aki marha!
Húst akar venni!
Az!

Heves Gergelyné

Heves Gergelyné, szül. Farkas Piroska – családon belüli feszültségfenntartó szakreferens, testi gyönyörök szekció

Negyvenhárom éves, mestersége pedig egyike a legrégebbieknek a világon. Egyből erre gondoltatok, tudom én…
Mint tudjuk mindenütt jelen vannak és ez alól Senkiháza sem kivétel. Igaz, hogy kis falunkban ő az egyetlen hivatásos művelője a szakmának, mégis – stílszerű leszek – minden igényt maradéktalanul kielégít egyedül is. Messzi földről, a szomszéd községből érkezett nemrég a nyugodt falu unalmas életébe. Onnan az új pap füstölte ki, aki egyébként egy súlyosan borgőzös éjszaka után az ő ágyában ébredt és betelt nála a pohár (szaftos pletyka, de sajnos mindkettejüket köti a szakmai titoktartás esküje, így csak ennyit sikerült megtudnom). Mondanom sem kell, nem ő a legszebb asszony a környéken, de a csábítás nem is az ő dolga. A senkiházi asszonyok azt vallják, hogy „nekik a léjlek a fontos, nám a tásty”, ezért hát sereglenek hozzá a férfiak az egész faluból. Mind a tizenöt megfordult már nála, a gyanútlan kiskorúakat is beleértve, akiket lekváros palacsintával szokott megkínálni ha arra járnak.

A Lajtorja Kezdete…

A Lajtorja eredetmondája

 

“Egyszer volt hol nem volt…” mondogatta Andersen, a Lajtorja csapat is így kezdi eredet mondáját!

Egyszer volt hol nem volt, mikor volt mikor nem volt, de lett. Egy kis csapat akik együtt jártak írott sajtó gyakorlatra. A tanárnő azt a feladatot tűzte ki eléjük, hogy magazint tervezzenek. Az ötletek, csak amúgy jöttek és szikráztak egymást csiszolva, mikor végül kipattant az az ötlet, hogy: Fiuk, lányok és traktoristák gyertek készítsünk Népi magazint. Amikor az ötletet bejelentettük, mindenki azt hitte, hogy népművészeti magazin lesz. Megbeszéltük a témákat és a műfajokat: tényfeltáró riport egy disznóvágásról, interjú a falu könyvtárosával(kocsmáros), ha megveszed a magazint kapsz mellé bonuszként

Árpád a pánk

Árpád, a pánk

Árpád kis falunkban magát a lázadó ifjúságot tesesíti meg. Kissé fura srác, néha „reppernek”, néha „rokkernek” vallja magát. Félreértés lenne azonban skizofrénnek nevezni, egyetlen Árpád lakozik ebben a kétméteres cingár testben, egy szál egyedi és megismételhetetlen figura. Szakértői vélemény szerint még nem alakult ki az ő saját személyisége és még mindig keresi az igazi saját magát, majd kinövi.